PAPRIKA
(termesztése)
* Kertünkben a paprikát szabadföldi palánták kiültetésével termeljük. De csak ép, zöld, és dúslevelű palántákat ültessünk. Ültetésre a legalkalmasabbak az edzett, tápkockás, ill. az edényes palánták. Ezek az új helyükön gyorsan fejlődnek.
* A paprika a meleget kedveli, csak május közepén, ill. végén lehet a jól fejlett palántákat a veteményes ágyásokba kiültetni. Növekedéséhez legalább 22-25 C fok és 12-14 órás napsütés szükséges. Ha tartósan 15-16 fok alá csökken a hőmérséklet, megáll a fejlődése, legyengül a növény. A hideget nem bírja, a legenyhébb fagy is elpusztítja.
* A tápanyagokban gazdag vályogtalajokat szereti a legjobban, de megterem a homokos és kissé kötöttebb talajú kertekben is, de folyamatos tápanyagellátást igényel. Gyakran és kis adagokkal kell műtrágyázni.
* Négyzetméterenként 7-8 palántát ültessünk ki, lehetőleg ikersoros elrendezésben. A sorok 50-60 cm-re legyenek egymástól. Mivel sok tápanyagra van szükségük, ezért frissen trágyázott ágyásba palántázzunk.
* A paprika igen sok vizet igényel, ezért öntözés nélkül még csapadékos években se lehet termeszteni. Nyáron naponta kell öntözni. A palántákat kiültetésük után mindig alaposan iszapoljuk be.
* A paprika talaját rendszeresen kapáljuk. A paprika nem viseli el a gyomos talajt. Kapálással lehetővé tesszük, hogy a levegőigényes gyökerekhez elég oxigén jusson. Gyomirtó szert ne használjunk, mert ezek perzselést okozhatnak.
PAPUCSVIRÁG
(gondozása)
* Papucsvirágot csak bimbós vagy kinyílt állapotban vásároljunk! Vegyük figyelembe, hogy a növény rövid életű, csupán néhány hétig virágzik, de különleges virágai, érdekes színei ezalatt szépen díszítik a lakást. Ha elvirágzott, ne tartsuk tovább, mert többé már nem hoz virágot.
* A lakásban mindig hűvös, világos helyre állítsuk. Legjobb számára a 15 C fok körüli hőmérséklet. A tűző napsütéstől óvjuk! A jó körülmények között tartott növény hosszasan virágozhat.
* Ha a lakásban a levegő száraz, bőségesen öntözzük és párásítsuk. A talaja legyen állandóan nyirkos. Ha szükséges, leveleit is permetezzük, de a virágokat a víz ne érje. A cserepet vízbe is állíthatjuk, hogy megszívja magát. A felesleges vizet azonban távolítsuk el!
* Az elnyílt virágokat naponta szedjük le, hogy csak a friss virágok érvényesüljenek. Célszerű több színű virágot csoportosítani. Rövid élete miatt tápoldatozni nem érdemes. Növényvédelmet nem igényel!
* Szaporításával otthon ne foglalkozzunk, mert hajtatása bonyolult, nem éri meg a fáradtságot. A növényt inkább vásároljuk meg.
PARADICSOM
(termesztése)
* Kertünkben többféle paradicsomot termeljünk. A fajták között legyen korai, bőven termő, lének való stb. Így őszig saját termésű friss paradicsomot szedhetünk.
* A paradicsomot ott termeljük, ahol sok fény és öntözési lehetőség is van. A paradicsom az árnyékos, hideg, nedves, szeles helyet nem szereti.
* Lehetőleg jó szerkezetű, szerves trágyázott talajba ültessünk, noha a talaj iránt kevésbé igényes. Korai termesztésre a gyorsan melegedő homok és homokos vályogtalajok, kései szedésre a vályogtalajok a legalkalmasabbak. A nagyon kötött agyagtalajon paradicsomot ne termeljünk!
* Hajtatásra tápkockás palántákat vásároljunk. Jobban és gyorsabban megerednek. A szabadba kiültetni őket csak a fagyosszentek után tanácsos. A palántákat 60x40 sor- és tőtávolságra duggassuk a földbe. Ügyeljünk arra, hogy a növény mélyebben kerüljön a földbe, mint ahogy a palántaágyban volt.
* A kiültetést mindig alapos beöntözés kövesse. Célja a gyökerek beiszapolása. Csak a nagy szárazságban locsoljunk.
* Egyes fajták magasra nőnek, ezért megtámasztásuk elengedhetetlen. Kötözésre az ültetést követő napon kerítsünk sort. A korai kötözéssel megakadályozható a levelek elszennyeződése.
* A paradicsom gondos ápolást követel. A magasabb növésű töveket kacsolni kell. A fejlődő hónaljhajtásokat folyamatosan tördeljük le. A fürtök több tápanyaghoz és napfényhez jutnak. A rendszeres kapálást, és a trágyázást is meghálálja.
PARADICSOM
(trükkök)
* Ha a paradicsom puha, ismét kemény lesz és jól szeletelhető, ha kis időre hideg vízbe tesszük.
* A friss, kemény paradicsom egy hétig is eláll, ha a hűtőben csomagolás nélkül a zöldséges rekesz fölött tároljuk. A hűtőszekrényben tartott paradicsom azonban gyorsan elveszti kellemes aromáját.
* Károsodás nélkül hűvös kamrában is eltartható egy hétig.
* Ha a paradicsom éretlen és világos színű, hagyjuk állni szoba- vagy konyhahőmérsékleten néhány napig, be fog érni.
* Ha a kertünkben termelt paradicsom az első dér után a szárán már nem tud beérni, zöld marad, emeljük ki a szárakat és akasszuk fel szellős padláson gyökérrel felfelé, Ily módon a paradicsom pirosra érik.
* Ha paradicsomot akarunk hámozni, tegyük szűrőkanálba, majd tartsuk néhány pillanatig lobogó, forró vízbe. Könnyen lejön a héja.
* Ha erősíteni akarjuk a paradicsomos ételek ízét, adjunk hozzá csöppnyi cukrot.
* A paradicsomot csak a főzés végén adjuk az ételhez!
* Ha a paradicsomfolt friss, azonnal mossuk ki, nem marad nyoma. A régebbi, megszáradt foltot tejbe áztassuk be, majd meleg vízzel mossuk le, a folt biztosan eltűnik.
PARAFAPADLÓ
(tisztítása)
* A lakkal bevont parafapadló külön kezelést nem igényel. Elegendő jól kicsavart, nedves ronggyal feltörölni. Csak makacs szennyeződés esetén tegyünk tisztítószert a felmosó vízbe.
* Időnként alaposabb tisztítást is végezhetünk. Ilyenkor a lakkozott felületet mosószeres vízzel mossuk fel puha ruhával Vigyázzunk, hogy a felmosórongy ne legyen túl vizes, ne csurogjon, mert a parafa száradás után berepedezik. A felmosott padlót mindig töröljük szárazra puha ruhával.
* Ha a lakk használat közben megkopott, feltétlenül pótoljuk a lakkréteget, de túl vastagon ne hordjuk fel a padlóra. A rendszeres ápolás ellenére a parafapadlót 4 évente érdemes felújítani, újra mázolni.
* A viasszal kezelt parafapadlót vízzel egyáltalán ne mossuk, még nedves ruhával se töröljük fel. Legjobb a port száraz puha ruhával összeszedni, időnként pedig viasszal feldörzsölni. A viaszt kézzel kenjük fel vékonyan, hagyjuk beszívódni, majd fényesítsük ki. Az így kezelt parafapadló hosszú időre tiszta és fényes marad.
* A parafa nehezen viseli el a közvetlen napsütést, az erős napfény hatására kivilágosodik, ezért a hosszú élettartam és a természetes szépség érdekében óvnunk kell a padlót. Az állandó napsütésnek kitett padlórészt szőnyeggel takarjuk le.
PARAJ
(elkészítése)
* Csak a növény leveleit használjuk. A szárát és a levél közepén húzódó vastag eret (kivéve a zsenge leveleket) távolítsuk el. Vásárláskor ügyeljünk a frissességre. Fonnyadt, öreg és vizes spenótot ne vegyünk.
* Az átválogatott növényt folyó vízben legalább háromszor mossuk át, csurgassuk le, hogy étkezésnél ne ropogjon a fogunk alatt a föld!
* A parajt legjobb saját levében megfőzni. Így a legízletesebb. Pár perc alatt elkészül. Főzés előtt a levelekről a felesleges vizet csurgassuk le. A főtt leveleket szűrjük le és húsdarálón daráljuk meg. Ha a spenót kezd száradni, lazítsuk fel tejjel és így törjük át.
* A parajt megfőzhetjük lobogó sós vízben is. Főzéséhez elegendő a leveleket néhány percig forralni. A főzővizet azonban nem szabad felhasználni, mert káros anyagot tartalmaz.
* Finom köretet is készíthetünk, ha a leveleket forró vajban egy-két percig átforgatjuk, és főtt burgonyával együtt tálaljuk.
* Ha azt szeretnénk, hogy a paraj főzése után is szép zöld maradjon, a főzővízébe tegyünk egy késhegynyi szódabikarbónát.
* A ledarált püréből sokféle étel készíthető (főzelék, parajpuding, parajrétes, krokett, gombóc, palacsinta stb.).
PARAJ
(ültetése)
* Rövid tenyészideje miatt elő- vagy utónövényként termeljük. A talaj iránt kevésbé igényes. Gyengébb minőségű, rosszabb szerkezetű, tápanyagban és szerves anyagban szegényebb, kötött és laza talajokon is megél.
* Nagy a fényigénye. Az árnyékot és a félárnyékot nem tűri. Fejlődéséhez a legjobb a 16 C fok. Vannak azonban olyan fajták, melyek a hideget is elviselik. A nagy meleget azonban egyik se bírja, gyorsan felmagzanak.
* Vízigénye közepes, csak szárazság idején öntözzük. Csapadékos évben öntözés nélkül is megterem.
* A magokat májusban az utolsó fagyveszély múltán 20 cm sortávolságra, 2-3 cm mélyen ültessük. Ne vessünk egyszerre sokat, inkább kétszer vagy háromszor egyhetes időközökben. Így a fagyokig folyamatosan szedhetjük a friss leveleket.
* A spenót szedése a vetést követő 6-10 héten kezdődhet a külső levelek leszedésével, de minden növényről csak néhány levelet szakítsunk le, hogy tovább fejlődjön.
* Vetőmagot magunk is termelhetünk. Amikor májusban a növények felmagzanak, válasszunk ki néhány erőteljes tövet, és azokat hagyjuk meg, a magszárakat vágjuk le és szárítsuk meg, majd a magokat papírlapra rázzuk ki.
PARFÜM
(kiválasztása)
* Ha illatot választunk magunknak, többfélét próbáljunk ki, de ne egyszerre, mivel egy idő után már nem tudjuk megkülönböztetni őket egymástól.
* Egy-egy alkalomra mindig csak egy parfümöt használjunk, mert megzavarhatják egymást. Az illatok adagolásával is csínján bánjunk, mert az általunk enyhének ítélt illat mások számára bántó lehet.
* Hivatalos alkalmakra könnyű és szolid illatokat válasszunk. Nappalra az illat lehet enyhébb, este pedig intenzívebb. Tavasszal és nyáron a legjobbak a friss, virágos, míg ősszel és télen az édesebb, ill. a nehezebb illatok. Vigyázzunk, hogy parfümünk ne uralja a környezetet!
* Ha túl erősnek érezzük a parfümöt, desztillált vízzel hígított (90%-os) alkohollal enyhítsük.
* A parfüm azokon a területen fejti ki leginkább a hatását, ahol bőrünk a legmelegebb, és legjobb a vérellátása. Így a fül mögött, a csuklón, a könyökhajlatban érezzük igazán az illatot.
* A parfümöt szobahőmérsékleten, sötét helyen tartsuk. A bontatlan üvegben a parfüm károsodás nélkül sokáig eláll, a nyitott üvegben azonban hamar elveszti erejét.
* Kedvencillatunkat a lakás illatosítására is használhatjuk.
PARKETTA
(mosása)
* A vízálló lakkal felkent és tisztán tartott parkettát elegendő időnként nedves ruhával feltörölni. S piszkos felületeket viszont meleg vízzel mossuk fel, de csak jól kicsavart rongyot használjunk. A foltokat külön dörzsöljük le, de ne súroljuk.
* Ha a parkettát nem vízálló lakkal kentük fel, és kevésbé szennyezett, elegendő egyszer egy évben felmosni. A felmosást mosószeres vízzel végezzük, de öntsünk hozzá egy kevés szalmiákszeszt is (egy vödör víz, egy deci szalmiákszesz). A felmosó vízbe se szódát, se lúgot ne öntsünk, mert a lúg vagy a szóda hatására sötétedik a parketta.
* A parketta mosásánál ne használjunk sok vizet. A bő víz nem oldja jobban a piszkot, viszont a parketta alá kerülve a nedvesség kiszáradását nehezíti, és a gombásodást segíti elő.
* A felmosott parkettát kereszthuzatban szárítsuk meg úgy, hogy a résekben se maradjon nedvesség.
* A lakkozatlan parkettát száradás után még rövid időre se hagyjuk védtelenül, mert a kezeletlen felület gyorsan bepiszkolódik. Leghelyesebb mindjárt viasszal felkenni.
* A viasszal kezelt parkettát nem szabad felmosni! Az ilyen parkettát évközben csak viaszpasztával vagy folyékony viasszal lehet tisztántartani. A viaszt mindig vékonyan és egyenletesen kenjük fel, mert a túl sok viasz ragacsos bevonatot képez.
