MALACHÚS
(sütése)
* A fiatal malacot általában egészben sütjük meg. A legízletesebb malacpecsenyét csak hathetes malacból készíthetjük.
* A jól megtisztított malacot sütés előtt egy órán át áztassuk tiszta vízben, hogy a szaga eltűnjön.
* Csak a malac belsejét fűszerezzük és sózzuk. Vigyázzunk, hogy a bőrére ne kerüljön só, mert sütés közben felhólyagzik.
* Az egészben sütött malacot a tepsiben háttal felállítva süssük. A hús alá tegyünk egy tiszta fadarabot, hogy a bőre a sütő alját ne érje. A belső részét pedig támasszuk ki. Így a formáját megtartja. A füleket és a farkát papírral csavarjuk be, hogy ne égjenek meg. A szájába tegyünk egy hámozott burgonyát.
* Jó meleg sütőben süssük, és időnként sörbe mártott szalonnával kenjük meg a malac bőrét. Ropogósabb lesz a bőr, ha sütés közben sörrel is megöntözzük.
* A sütés a sütőben kevés víz és zsír hozzáadásával, lassan történjen. Egy 3-3,5 kg súlyú malac sütési ideje 2-2,5 óra.
* A pirosra, ropogósra sült malacot tegyük deszkára, és éles késsel daraboljuk fel. Előbb a fejét vágjuk le, azután kettéhasítjuk, majd felszeleteljük. A húsdarabokat rakjuk tálba, alá kevés pecsenyelevet öntsünk, de vigyázzunk, hogy a bőrét a lé ne érje. knol.google
MÁLYVARÓZSA
(szaporítása)
* Magról szaporítjuk, mivel az átültetést rosszul bírja. A magokat júniusban felásott szabadföldi ágyba vessük. A magokat csak vékonyan takarjuk be földdel. Ültetés után a talajt kannából öntözzük meg. Kikeléséig a föld mindig legyen nedves.
* Ha a növény kibujt, a legerősebb hajtásokat hagyjuk meg. Augusztus végén, ill. szeptemberben ültessük őket a végleges helyükre, kb. 20 cm sor- és tőtávolságra.
* Ha korábbi virágzást szeretnénk, március közepén tegyünk 2-3 szem magot kis cserepekbe. Az így felnevelt palántákat a meleg beköszöntével ültessük ki a kertbe. Előzőleg a növényeket szoktassuk a szabad levegőhöz.
* A mályvarózsa napos helyen, tápdús talajban fejlődik a legjobban. A talaja azonban legyen vízáteresztő. A növény a 2 m-es magasságot is eléri. Ezért az alacsonyabb növények mögé ültessük. Felhasználhatjuk egyedülállóan vagy más növények társaságában egyaránt. Nyár elejétől a fagyokig virágzik.
* A szárazságot jól tűri, öntözni csak száraz időjárásban szükséges. Napfényigényes, közepes kötöttségű és tápanyagtartalmú talajt kíván.
MANDULA
(hámozása)
* A mandula héjában a ciántartalom magasabb a kívánatosnál, ezért keserű formában fogyasztásra, ill. feldolgozásra nem alkalmas, barna héjától mindenképpen meg kell tisztítani. A hámozatlanul elfogyasztott mandula könnyen mérgezést okozhat.
* A mandula héja könnyen lejön, ha forró vízbe dobjuk úgy, hogy ellepje, néhány percig lefedve hagyjuk, majd leszűrjük és két ujjunk között kicsit megnyomva. lepattintjuk róla a barna héját. Tiszta konyharuhára terítve hagyjuk megszikkadni.
* Ha van mikrohullámú sütőnk, a mandulát tűzálló edénybe szórjuk, kevés vizet öntünk alá, lefedjük, és a legmagasabb fokozaton 1-2 percig melegítjük, majd lehúzzuk róla a barna héját. Ha további feldolgozásra kerül sor, a magot előbb szárítsuk meg.
MANDULA
(telepítése)
* A mandula termesztésére elsősorban a szőlőművelésre is megfelelő védett, déli fekvésű területek alkalmasak. Nyugati és északi fekvésbe, huzatos völgybe, fagyzugos területre nem érdemes mandulafát ültetni.
* A fajták megválasztásakor vegyük figyelembe, hogy termesztett manduláink virágai önmeddőek, ezért telepítéskor két-három együttvirágzó fajtát kell ültetnünk.
* A mandula meleg- és fényigényes növény. Az árnyékot nem tűri. Korán virágzik. A tavaszi fagyokra érzékeny. A -3 - -5 C fokos lehűlések gyakran károsítják a virágokat. A fagyveszély csak a megfelelő hely megválasztásával kerülhető el.
* Talajban nem válogat. Leginkább a száraz, meleg, levegős talajokat kedveli. A kötött, nyirkos, hűvös talajokat azonban nem szereti. A mandulafa rendkívül mésztűrő növény.
* Vízigénye mérsékelt (évi 4-500 mm), de a nyári hónapokban havi 50-60 mm-es vízmennyiségre is szüksége van. Fiatal korban még több vizet igényel.
* Októberben telepítsük, de jóval előtte ássuk ki a gödröt. A gödör méretével ne takarékoskodjunk, azonban túl nagyra se méretezzük. A gödör aljára szervestrágyát, komposzföldet vagy dúsított tőzeget tegyünk.
* Az ültetéshez ne használjunk magról kelt csemetét, hanem vásároljunk a faiskolai lerakatban mandulaalanyra szemzett, nemes fajtájú oltványt.
* A fa jó talajon és megfelelő ápolás mellett 6-8 méter magasra megnő, koronája pedig eléri a 4-8 méter átmérőt. A fát négy éven keresztül alakító metszésben kell részesíteni. Így laza, kissé szabálytalan korona alakul ki. A termőre fordulás után már csak ritkító metszésre lesz szükség. knol.google
MANDULAGYULLADÁS
(teendők)
* A mandulagyulladás gyakori velejárója a rosszullét, a fejfájás, a hányás és a magas láz. Ilyenkor - függetlenül attól, milyen kórokozó idézte elő - legjobb otthon maradni, láz esetén pedig ágyba bújni.
* Bármilyen enyhe is a gyulladás, forduljunk vele orvoshoz. Csak az orvos tudja megállapítani a gyulladás okát és a kezelés módját. Előfordulhat, hogy a szövődmények megakadályozására azonnali kezelés válik szükségessé.
* A betegség alatt kerüljük a nyálkahártyát izgató ételeket, italokat (fűszert, alkoholt, savanyúságot stb.), mert további fájdalmakat idézhetnek elő. Elsősorban folyékony, pépes, vitamindús ételeket fogyasszunk. Ne dohányozzunk!
* Mandulagyulladásra csak az orvos által felírt orvosságot szedjük. Ha a mandulagyulladást streptococcus baktériumok okozzák, általában antibiotikumos kezelést kapunk. Az antibiotikumok megölik a baktériumokat, és gyógyuláshoz segítenek bennünket.
* Gyakran öblögessük torkunkat zsályateával, ill. kamillateával, nyugtatólag hat. Tegyünk a nyakunkra állottvizes borogatást, váltogassuk kétóránként. Megszünteti a legerősebb fájdalmakat.
* Legyen külön poharunk, csészénk, tányérunk, evőeszközünk és külön mosogassuk el ezeket.
MÁNGOLD
(termesztése)
* Közepes hőigényű növény. Magjai csak 10 C fok fölött indulnak csírázásnak. Növekedéséhez azonban a mérsékelt meleg is elegendő. A kifejlett növények viszonylag jól tűrik a fagyokat mínusz 10 C fokig. Árnyékos helyen is megél, de bő levélhozamot csak napos helyen érhetünk el.
* A növény vízigénye nagy. Dús levélzet elsősorban rendszeres öntözéssel biztosítható.
* A talajjal szemben nem igényes, közepes tápanyagszint mellett, szervestrágyázás nélkül is termeszthető.
* Palántázni nem kell, a magokat közvetlenül helyre vessük. De csak akkor vessünk, ha a magágy hőmérséklete elérte a 10 C fokot. Az egyes tövek között 50-70 cm-es távolságot hagyjunk. A vetés mélysége 3-4 cm legyen.
* Évközben többszöri kapálással irtsuk a fejlődő gyomokat és lazítsuk a talajt.
* Első szedése nyár közepén időszerű. A szedések után öntözéssel pótoljuk a vízhiányt.
* A teljesen kifejlett leveleket kézzel törjük le a tőről, vagy óvatosan vágjuk le késsel. Egy-egy szedéskor az összes levélnek csak a harmadát vegyük le. Kisebb családnak két-három tő elegendő.
* A levélnyelet a spárgához vagy a karfiolhoz hasonlóan lehet elkészíteni. A levelek elsősorban főzeléknek, ill. salátának jók. Íze a kelkáposztára emlékeztet.
MARANTA
(gondozása)
* A legjobban világos és magas relatív páratartalmú, meleg (18-20 C fok) helyiségben érzi jól magát. A közvetlen, tűző napot nem tűri, de rossz fényviszonyok között is sínylődik. A növekedési időszakban 18-22 fokot kíván, az éjszakai hőmérséklet azonban 14 fokra is lecsökkenhet. A huzatra érzékeny!
* Rendszeresen kell öntözni, de csak szobahőmérsékletű esővízzel locsoljuk. Földje mindig nedves legyen. Meleg, száraz időszakokban kéthetente lágy vízzel permetezzük a leveleket. Télen mérsékelten öntözzük.
* Ha a növény kinőtte a cserepét, ültessük át. Átültetéshez lombföld, tőzeg, marhatrágyaföld és homok keveréket használjunk. Átültetését mindig tavasszal végezzük.
* Tőosztással és sarjhajtásairól szaporítható.
MARGARÉTA
(kertben)
* A margaréta számára a kertben napos helyet válasszunk. Ha rendszeresen leszedjük az elvirágzott szárakat, és a fő virágzás után egyszer vissza is vágjuk, a margaréta a fagyokig díszíti a kertet.
* Szereti a tápdús talajt, a középkötött vályogtalajok a legjobbak számára. Mivel több évig marad ugyanazon a helyen, érdemes a talajt az ültetés előtt feltölteni érett istállótrágyával vagy érett komposzttal.
* Szaporíthatjuk magról és tőosztással. A tőosztás leginkább áprilisban és szeptemberben történhet, de szükség esetén júniusban is elvégezhető. Hátránya, hogy ilyenkor az adott évi virágzás elmaradhat vagy nagyon gyér lesz. A töveket legjobb négyévenként szétosztani, ellenkező esetben a virágzás gyérül. A magokat nyáron vessük el.
* Ültetés előtt a talajt mindig tisztítsuk meg az évelő gyomoktól. A szétosztott töveket egymástól 40-60 cm-re ültessük.
* Jól társítható a margarétával egyidejűleg virágzó növényekkel (égőszerelem, bársonyka, cickafark stb.).
* Rendszeresen öntözzük, mert csak így hoz szép virágokat.
