ÜVEGFESTÉS
(tippek)
* A munka kezdetén döntsük el, hogy mit, mivel fessünk. Festhetünk vizes bázisú vagy oldószeres festékkel. A vizes festéket bármikor vízzel letörölhetjük, az oldószeres festéket csak oldószerrel lehet eltávolítani.
* A festéshez szerezzünk be legalább egy vékonyabb és egy vastagabb ecsetet. A vastagabb ecsettel nagyobb felületeket töltsünk ki, a vékonyabbal finomabb festést végezzünk. Munka közben egy ecsetet csak egy színbe mártogassunk. Ha sok színnel dolgozunk, célszerű több ecsetet vásárolni.
* Akár vizes bázisú, akár vegyszeres festékkel festünk, az üveg felületét először mindig tisztítsuk meg, mert a festék csak teljesen zsírmentes felületen tapad.
* Ha kontúrfestéket használunk, hagyjuk megszáradni a körvonalakat. Csak azután töltsük ki a körberajzolt részeket. Ha a festék megszáradt, egyik réteggel rámehetünk a másikra.
* A munka végeztével az ecseteket gondosan tisztítsuk meg, mert a beszáradt oldószeres festéket később nehéz eltávolítani. A festékes üvegeket jól zárjuk vissza, különben a festékünk bebőrösödik, és hamar tönkremegy.
ÜVEGGITT
(tippek)
* A gittet elsősorban az ablaküvegek rögzítésére használjuk. Csak képlékeny formában alkalmazható. Ezért először mindig puhára kell gyúrnunk.
* Főleg tiszta, pormentes ablakkerethez tapad. Ha régi üveg helyére újat teszünk, fontos, hogy az ablakkeret teljesen tiszta legyen. El kell távolítanunk az üvegdarabokat, a gittmaradványokat, a festéket. A kitisztított hornyokat mindig kenjük be lenolajjal.
* Könnyebben felrakhatjuk a gittet, ha a megpuhított anyagból kis hurkákat alakítunk ki, és hüvelykujjunkkal így nyomjuk a hornyokba.
* Az előkészített gittágyba jól helyezzük be az üveget, erősen nyomjuk be a keretbe, és rögzítsük üvegszeggel, majd gitteljük körbe az üveget. A gittet gittelőkéssel simítsuk el. Az üveg és a keret széle közötti gitttávolság lehetőleg mindenhol egyforma legyen.
* Ha a gitt felülete megszáradt, lakkozzuk le vagy mázoljuk át olajfestékkel, hogy korai lepattogzását megakadályozzuk.
* A megmaradt gittet légmentesen záró dobozban vagy víz alatt tartsuk.
* Iszapolt krétából és firniszből magunk is gyúrhatunk gittet. A keverési arány: 10 egységnyi olajhoz 50-80 egységnyi krétát keverjünk. A krétát mindig az olajba szitáljuk, és időnként keverjük át.
ÜVEGPOHARAK
(szétválasztása)
* A sima üvegpoharakat tároláskor külön-külön tegyük el. Ne csúsztassuk egymásba, főleg többet ne, mert saját súlyuknál fogva is beszorulhatnak. Elsősorban a mosogatásnál vigyázzunk, mert a mosogatótálba tett poharak könnyen egymásba szorulnak.
* Ha a poharak már összeragadtak, szétválasztásukat ne erőltessük, mert könnyen megrepednek, vagy eltörnek!
* Könnyen szétválaszthatjuk őket, ha a felső pohárba hideg vizet öntünk, az alsót pedig meleg vízbe állítjuk. Néhány pillanat múlva a beszorult pohár kicsúszik. A szétszedést ilyenkor se erőltessük.
* Ha mindkét pohár meleg, először tegyük félre, hagyjuk lehűlni, és csak utána válasszuk szét őket a fenti módon.
ÜVEGRAGASZTÁS
tudnivalók)
* Minden esetben érvényes, hogy ragasztás előtt alaposan tisztítsuk meg az üveg ragasztandó felületeit, darabjait, mert a ragasztó csak tökéletesen tiszta, száraz és zsírtalan felületen köt. A ragasztáshoz a felületet legjobb oldószerrel zsírtalanítani.
* Hogy jól sikerüljön a ragasztás, a darabokat először szárazon illesszük egymáshoz, ill. a ragasztást és a rögzítést készítsük elő.
* Alapszabály, hogy mindig a kisebb darabot ragasszunk a nagyobbhoz. Ha több darabot kell összeragasztanunk, csak egy-egy kötés megszilárdulása után folytassuk a munkát.
* Elmozdulás ellen minden esetben rögzítsük az összeragasztott darabokat. Használjunk fából támasztékot, rögzítsük ragasztószalaggal a darabokat stb.
* Az üveg ragasztása során rendkívül körültekintően kell eljárnunk, mert a ragasztásra használt vegyszerek többsége mérgező, sőt sérülést is okozhat.
* A ragasztót kézzel felhordani nem szabad. Ezzel még az igen kis helyen történő ragasztáskor se próbálkozzunk. Legcélszerűbb a ragasztót tubusból vagy más segédeszközzel (simítókéssel) rákenni a ragasztandó felületre. Az esetek többségében a jó ragasztás akkor jön létre, ha mindkét felületet bekenjük ragasztóval.
* Ha felhordtuk a ragasztót, a két felületet illesszük és szorítsuk össze, majd rögzítsük a munkadarabokat mindaddig, amíg a ragasztó meg nem köt. A kitüremkedett ragasztót még megkeményedése előtt távolítsuk el.
* A ragasztóréteg kötése általában szobahőmérsékleten végbemegy, de magasabb hőmérsékleten a kötési sebesség meggyorsul, illetve a kötés szilárdsága megnő. knol.google
ÜVEGTÁRGYAK
(tisztítása)
* Az üvegtárgyakat (poharak, vázák, edények stb.) meleg vízben mosogatószerrel vagy feloldott szappannal mossuk. Tiszta, meleg vízzel öblítsük, majd konyharuhán szárítsuk. Fényesek lesznek, ha az öblítővízbe egy kevés ecetet is öntünk. Az üvegeket hidegen sohase tegyük forró vízbe, mert megrepednek!
* Ha az üvegtárgyak a mészlerakódástól foltosak, konyhasóval dörzsöljük le, ha pedig a használat során megbarnultak, áztassuk őket több órán keresztül szalmiákos vízben.
* A csiszolt üvegek csak akkor lesznek fényesek, ha langyos bóraxos vízben mosogatjuk el őket, amibe egy kis darab szappant is feloldunk. A tisztogatás puha kefével és ronggyal történjen. Végén a tárgyakat öblítsük tiszta vízben.
* Ha az üvegtárgyak régiek és fényüket vesztették, petróleumba mártott fehér ronggyal dörzsöljük tisztára, majd öblítsük tiszta vízben, és selyempapírral törölgessük szárazra.
* Aranydíszítésű, antik üvegtárgyakat csak szárazon, ecsettel portalanítsuk, ne mossuk forró vízben, ne áztassuk, mert a díszítés feloldódik.
* Az öblös üvegeket, vázákat stb. a tojáshéjjal, burgonyavízzel (áztatott hámozott burgonya leve), és apróra vágott papírral mossuk tisztára. A fahamu is (előzetesen vízben feloldva) kiváló tisztítószer. Betöltjük az üvegbe, és jól felrázzuk, végül tiszta vízzel többször öblögetjük.
VADHÚS
(érlelése)
* A vadat elejtés után közvetlenül nem ajánlatos feldolgozni, mivel húsa kemény, élvezhetetlen. Pihentetésre, érlelésre szorul. Ezért pár napig bőrében vagy tollazatában hagyjuk állni.
* A fácánt és foglyot kibelezve, hideg kamrában felakasztva 3-4 napig, majd megkopasztva a hűtőben még 1-2 napig érleljük. A vadkacsát és a vadnyulat megtisztítva, páclében szintén 3-4 napig hagyjuk állni. Az őzet, a szarvast és a vaddisznót is 4 -7 napig tartsuk páclében, húsuk csak ezután válik élvezhetővé.
* A vadszárnyasokat mindig szárazon tisztítsuk, mert így könnyen megkopaszthatjuk, és az állat bőre sem sérül meg. A többi vadféleségeket nyúzva tisztítsuk, és alaposan mossuk meg, ill. áztassuk, mivel a szennyeződés sokkal erősebb, mint az egyéb húsoknál.
* Az őzet, szarvast, vaddisznót lehetőleg feldarabolva szerezzük be. Elkészítésüket megelőzően a hártyákat mindig fejtsük le, mert sütés közben összehúzzák a húst.
VADRIASZTÁS
(tippek)
* A nagyvadak (vaddisznó, szarvas, őz stb.) ellen elsősorban magas, erős kerítéssel védekezzünk. Ha lehetőségünk van, kerítsük körbe kertünket, gyümölcsösünket, szőlőnket. Különösen nagy veszélyben vannak a fiatal telepítések.
* A bekerített kerten belül is védekeznünk kell a vadak, főleg a nyulak ellen. A védekezés legegyszerűbb módja, ha a fiatal fatörzseket náddal körbekötjük, vagy napraforgószárral, tüskés gallyakkal bevonjuk.
* Nem biztonságos a védekezés, ha újságpapírt használunk, mert könnyen elázik, és leválik a fatörzsről. A kukoricaszár és a szalma sem jó, mert csak az egereknek, pockoknak alakítunk ki búvóhelyet. A műanyag borítás alkalmazását is mellőzzük, nagyon káros a szövetekre, megfulladhatnak.
* Legjobb a fatörzseket a légcserét nem gátló, erős műanyag hálóval, még inkább ráccsal körbe tekerni. Több éven át a fatörzseken hagyható, amíg a fa rücskös kérget nem növeszt. Arra azonban ügyeljünk, hogy a törzs növekedésével a háló ne nyomódjon a törzsbe.
* A szőlőültetvényt is védjük. A nyúlkár ellen itt is legjobb a hálós védelem, de fontos a háló mérete, szövésének vagy lyukacsosságának sűrűsége, valamint anyaga. Csak megfelelő háló felhasználásával csökkenthetjük a vadkárt.
* Kiegészítő védelemként jól használhatunk permetezhető vadriasztó szert, amely színével és ízével riasztja a vadakat, a telepített növények károsítását nagymértékben csökkenti ill. megakadályozza.
VADSZÁRNYAS
(vásárlása)
* Ha elejtett vadszárnyast (fácán foglyot, vadkacsát) vásárolunk, érdemes figyelmet fordítani az állatok korára. A körömből, a bőrből, a tollazatból könnyen megállapíthatjuk a kilőtt állat korát, frissességét, állapotát.
* Mindig fiatal az állat, ha csőre lágy fogású, a körmök tompák, a tollazata friss. Az idősebb vadszárnyas karmai erősek, csőre kemény, a lábán a bőr vastag, ráncos.
* Más vad korára a hús színéből lehet következtetni. A világosabb, rózsaszínű hús fiatal, a sötétebb idősebb állattól ered.
* A nyúl korát leginkább a füléről ítélhetjük meg, vagy combja belső részének bőréről. Ha a nyúl fiatal, füle könnyen betéphető, és a belső combrész bőre könnyen felszakad, míg az idősebb állatnál ez a bőr betéphetetlen.
* Ha a vadszárnyas korát nem tudjuk megállapítani, előbb gyengén sós vízben főzzük félpuhára, s csak utána kezdjünk hozzá a sütéshez.
* A vadhúsokat hideg vízben áztassuk ki, ne forrázzuk. Annyiszor váltsunk vizet, míg tiszta nem lesz.
VÁGÓDESZKA
(tippek)
* Használat után a vágódeszkát kemény kefével alaposan súroljuk le, majd azonnal törölgessük el, hagyjuk megszáradni.
* A fából készült húsvágódeszkát minden használat után tanácsos lesúrolni középerős gyökérkefével. A súrolás elmulasztása könnyen fertőzést okozhat. Súroláshoz forró, szódás vagy mosószeres vizet használjunk, és forró vízzel öblítsünk.
* A jól lesúrolt és leforrázott deszkát nem árt citrommal is átdörzsölni, hogy jó szagú legyen. Ha elhanyagolt vagy ritkábban igénybe vett húsvágódeszkát használunk, akkor célszerű először klóros (hypós) vízben ledörzsölni, hogy a kártékony baktériumok eltűnjenek.
* Az erős szagok (hagyma, hal stb.) úgy távolíthatók el a vágódeszkáról, hogy fél citrommal bedörzsöljük, s utána hideg vízzel jól lemossuk.
* A vágódeszkát soha ne rakjuk be a szekrénybe nedvesen, mert az egész szekrény dohossá válhat.
VÁGOTT VIRÁG
(vázában)
* A vázába szánt virágot mindig a késő esti vagy reggeli órákban vágjuk le, lehetőleg bimbós állapotban, és azonnal tegyük hideg vízbe.
* A lágyszárú virág szár végét éles késsel ferdén metsszük le, a vastagabb szárat pedig hasítsuk fel. A virágszár aljáról a vízbe érő leveleket és hajtásokat távolítsuk el, mert a vízben ezek rothadásnak indulnak.
* A vizet a vázában cseréljük rendszeresen. A vízcserénél a növény szárából is vágjunk le. A műveletet a vízben végezzük, mert így a szárban nem képződik légbuborék.
* A levágott virágot mindig lazán, megfelelő méretű és formájú vázába rakjuk. Lényeges, hogy a virágszárak a váza alját ne érintsék.
* Ne tegyünk friss virágot a vázába a régebben vágott mellé, mert az új virág hamarabb elfonnyad.
* A vázába tett virágot lehetőleg hűvös, de nem huzatos helyen tartsuk. Ha szállítanunk kell, legjobb a szárat nedves selyempapírba vagy vattába becsavarni.
* A vágott virág tartósságát növelhetjük, ha leszedés után fertőtlenítő oldatba (2 evőkanál ecet, 2 evőkanál cukor, egy liter víz) tesszük.
