ZOMÁNCEDÉNY
(tisztítása)
* Zománcozott edényünk élettartamát meghosszabbíthatjuk, a zománc lepattogzását megakadályozzuk, ha első használat előtt vízzel töltjük meg, és a vizet fél órán keresztül forraljuk benne.
* A zománcedényt üresen ne tegyük a tűzhelyre, mert a zománcréteg lepattogzik, az edény használhatatlanná válik.
* Ha a megbarnult zománcedényben nyers burgonyát főzünk, és a főzetet állni hagyjuk benne egy napig, majd újra felforraljuk, az edény csillogó lesz.
* Zománcedény fahamuval vagy finom kőporral is tisztítható. A tisztára dörzsölt edényt alaposan öblítsük ki. Az öblítő vizet többször cseréljük.
* Ha az étel lekozmásodott, akkor az edénybe öntsünk meleg szappanos vizet és 24 óra múltán súroljuk ki. A lerakódásokat soha ne próbáljuk késsel lekaparni vagy durva súrolószerrel letisztítani, mert a zománc megsérülhet.
* Ha savanyú ételt vagy gyümölcsöt főztünk a zománcedényben, és megbarnult, ecet és só keverékével tisztítsuk meg, de használhatunk Hypót is. Ha nagyon barna az edény, hagyjuk benne a felhígított hypós folyadékot egy napig.
* Ne főzzünk sérült, lepattogzott zománcedényben, mert az ételbe káros anyagok is bekerülhetnek.
ZONGORA
(ápolása)
* A zongorát szobahőmérsékleten tartsuk. Védjük a hirtelen nagy hőmérsékleti változásoktól, túlzott párás levegőtől. Hideg, nyirkos időben a hangszerhez közel eső ablakot ne nyissuk ki. A túl száraz levegőtől, magas hőmérséklettől is óvjuk.
* A zongorát a kályha, fűtőtest közelébe ne tegyük. Ha nem tudjuk elkerülni közelségüket, védőfallal tartsuk távol a meleget.
* A hangszer mechanikája sok finom posztóval, filccel van ellátva. A molyok ellen védenünk kell. Tüllzacskóban molyirtót helyezzünk el a hangszer megfelelő helyeire. A molyirtót szükség szerint cseréljük.
* A hangszert évente egyszer alaposan tisztítsuk ki és hangoljuk fel. A zongora karbantartását és hangolását inkább bízzuk szakemberre.
* A külső politúrozás, festés, lakkozás épségét is védjük az erős napsugárzástól, a nedvességtől. Élő virágot akkor se helyezzünk a zongorára, ha a cserép alá külön tálat teszünk.
ZONGORABILLENTYŰ
(fehérítése)
* A billentyűzetet legalább hetente egyszer portalanítsuk. Puha tiszta kendővel törölgessük le. Ne porszívózzuk, mert összekarcoljuk a billentyűk felületét. Ha viszont porszívónk alkalmas fújásra is, inkább fújjuk ki a port a billentyűk közül.
* Ha a billentyűzetet maszatos, foltos, először benzinnel vagy éterrel tisztítsuk le és szárítsuk meg. Azután a billentyűket egyenként hidrogénszuperoxid és víz egyenlő arányú keverékével enyhén dörzsöljük át és töröljük szárazra őket. Szép fehérek lesznek.
* Az erősen besárgult billentyűzet fehérítésével ne kísérletezzünk, mert házilag már lehetetlen helyrehozni. Ilyenkor szakemberrel kell felcsiszoltatni. Csak ezek után lesz ismét fehér.
* Az elefántcsontból készült billentyűknél elterjedt tisztítószer a fogkrém. Tiszta ruhára fogrémet nyomunk, majd a billentyűket egyenként tisztára dörzsöljük. Puha, száraz kendővel szárítsuk le, ill. fényezzük.
* Ha a billentyűzet műanyagból készült, időnként dörzsöljük át ecetes vízzel (egy pohár víz, 2 evőkanál 10%-os ecet). Puha ruhával töröljük szárazra.
ZÖLDBAB
(tippek)
* Csak a friss sárga- vagy zöldhüvelyű bab a jó. A friss bab keresztbe törve elpattan és felülete nedves lesz. Ha a bab nem törik, hanem hajlik, akkor már öreg és szálkás. Ha kertünkből származik a bab, csak főzés előtt szedjük le.
* A zöldbabot felhasználás előtt tisztítsuk meg. A két végét vágjuk le, ha szálkás, mindkét oldaláról húzzuk le a szálkát.
* A zöldbabot akkor se főzzük, ha levest vagy főzeléket, ill. köretet készítünk belőle. Elegendő kevés zsíron üvegesre párolni. Csak akkor sózzuk, amikor már levettük a tűzről. Így minden tápanyag benne marad.
* Ha a főzővízébe kevés cukrot is teszünk, a zöldbab megőrzi friss színét.
* Főzelék készítésekor a rántást addig ne engedjük fel vízzel, amíg a bab nem főtt meg, mert csak így tudhatjuk meg, hogy mennyi leve keletkezett. Ha túl sok a lé, akkor vegyünk ki belőle és ezzel engedjük fel a rántást.
* Ha a babot nem tudjuk elfogyasztani, a hűtőszekrény mélyhűtőterébe tegyük el. Előtte azonban kevés sós vízben a forrástól számítva 3-5 percet pároljuk, s gyorsan hűtsük le.
ZÖLDBAB
(ültetése)
* A bab melegigényes és rendkívül fagyérzékeny. Félárnyékba, árnyékba nem érdemes ültetni. A fagyra pedig vigyázni kell, mert a rossz időben ültetett bab kárba veszhet.
* A babot az ősszel felásott, tavasszal pedig porhanyósított talajba ültessük. Ha tömör a föld, kapával lazítsuk fel, a tetejét gereblyézzük el. A bab tápanyag igényes!
* Bokor és karósbabot is ültessünk. A bokorbabot célszerű sorba vetni. A sortávolság negyven cm, 3-6 cm mély, a tőtávolság hat-nyolc cm legyen. A karósbabot 80x80 cm-es fészekbe vessük, 8-10 babot dobjunk 4-5 cm mélyre. A ráhúzott földet tömörítsük. A karósbab előnye, hogy kis területen sokat terem.
* Zöldborsó szomszédságában babot ne ültessünk, és a hagymákat is kerüljük. Ne tegyük olyan helyre se, ahol az előző évben zöldborsó volt, ott nem nő nagyra, és nem hoz elég hüvelyt. Két évig ugyanarra a helyre se ültessünk, mert a bab önmagával sem fér össze. A paradicsom, zeller, cékla közelsége viszont jó hatással van a növényre.
* Kikelés után kapáljuk meg és locsoljuk be a növényt. Vízigénye a virágzás és a hüvelyképződés időszakában jelentős. A babot kis vízadagokkal többször öntözzük. A talaja állandóan gyommentes legyen. Nagyon érzékeny a talaj gyomosodására.
* Szedni akkor kezdjük, amikor a hüvelyek teljes hosszúságukat elérték, de a szemek még alig érzékelhetők bennük.
ZÖLDBORSÓ
(tippek)
* A párolásnál (főzésnél) a zöldborsó frissessége igen fontos, mert csak zsenge borsóból készíthetünk jó ételt. Ezért csak olyan borsót vásároljunk, amelyiknek a hüvelye ép, kemény és üde zöld, és a héja könnyedén szétnyílik.
* A zöldborsót könnyű kifejteni, ha a hegyes végét összenyomjuk, és a héjakat szétpattintjuk, majd hüvelyujjunkkal a tálba söpörjük belőle a borsószemeket.
* A zsenge zöldborsót ne főzzük, akár levest, akár főzeléket készítünk belőle. Csak pároljuk kevés víz hozzáadásával, zsíron. A párolás a zöldség belső sejtrétegeit megvédi a kilúgozástól. A sejtlazítást a gőz végzi.
* A lapos, ép, friss hüvelyeket is megfőzhetjük és a megpárolt borsóra ráönthetjük. Erős, finom levest kapunk.
* Ha a zöldborsót főzzük, a főzővizébe egy kevés cukrot (egy kávéskanál) cukrot is tegyünk, üde zöld marad. Csak utólag sózzuk.
* Ha a zöldborsót előre megtisztítjuk, ne tegyük vízbe, hanem főzésig takarjuk le egy tiszta nedves ruhával. Így nem szárad ki, friss marad. A zöldborsó lefagyasztható, egy évig is eláll.
ZÖLDBORSÓ
(ültetetése)
* Kora tavasszal (márciusban) vethetjük, mert nem fagyérzékeny. Talajban nem válogat, de a komposzttal kevert földben többet terem.
* A vetést akkor kezdjük, amikor a talaj hőmérséklete már elérte a 10 C fokot, és szakaszosan vessünk egészen április végéig. Ugyanarra a területre 3-4 évnél előbb ne vessünk, mert a borsó önmagával nem fér össze.
* Az ültetés történhet sorban és fészekben is. Kis kertben legjobb, ha fészekbe vetjük a borsót. Egy-egy fészekbe 7-8 magot vessünk, a fészkeket 40-50 cm-re tegyük egymástól. A fészek ne legyen mélyebb 5-7 cm-nél. Soros vetés esetén elegendő a 24-30 cm sortávolság és a 2-4 cm tőtávolság.
* Ha a vetésnél nagyon száraz a föld, érdemes belocsolni, miután a mag a földbe került. De akkor is locsoljunk, amikor már virágzik. A növény ilyenkor igényli a legtöbb vizet. Száraz időben is tanácsos öntöznünk. Öntözéssel a termés növelhető, a szemek nagyobbak lesznek.
* A zöldborsót kevésbé kell gondozni. Kelés után kapáljuk meg, porhanyósítsuk a földet. Mivel gyorsan megnő, azután csak gyomlálni kell.
* Ne engedjük a hüvelyeket túlérni, hetenként két-három alkalommal szedjük. A szedést akkor kezdjük, amikor a hüvelyekben a szemek elérték rendes nagyságukat, de még zsengék. A hüvelyek letépésénél vigyázzunk, hogy a bokrok ne sérüljenek meg.
ZÖLDDIÓFOLT
(eltávolítása)
* A dióhéjtól eredő foltot rendkívül nehéz eltávolítani. Gyakran még a gyors beavatkozás sem segít. Ennek ellenére megpróbálhatjuk a folt kitisztítását.
* A friss foltot alkohollal távolítsuk el. Alkoholos vattával enyhén dörzsöljük át a folt felületét, majd a foltos részt szappanos vízben mossuk ki.
* A legkönnyebben a fehérneműből lehet eltávolítani. A foltot először meleg tömény borkősavval tisztítjuk, majd fehérítővel átmossuk. Utána öblítjük.
* Mosható színes anyagok esetében csak akkor használjunk borkősav oldatot, ha a szín a tisztításnak ellenáll, a ruhaanyag nem fest. Legjobb először az anyag nem feltűnő helyén próbatisztítást végezni.
* Gyapjú és selyem anyag esetében a foltot híg klóros vízzel kísérelhetjük meg eltávolítani. Cseppenként adagoljuk, és kis fehér ronggyal dörzsöljük a foltos helyet, mindenkor vízzel gyorsan öblögetve
* Diófoltot a kezünkről, bőrünkről citromsavval vagy borkősavval lehet letisztítani. Használható a friss, kifacsart citromlé is.
ZÖLDDUGVÁNY
(tippek)
* Ha a növényt tőosztással nem lehet szaporítani, megkísérelhetjük a dugványozást. Többféle módja közül választhatunk, de a leggyakoribb a zöldhajtások dugványozása. Erre a célra a növények zöld, de még nem kemény hajtását használjuk fel. Több fa, cserje, virág szaporítható a leveles hajtásrészek meggyökereztetésével.
* Dugványokat egész nyáron vághatunk, de a legkedvezőbb időszak a tavasz. Tavasztól őszig dugványozhatunk. Az őszi és téli hónapokban végzett dugványozás eredménye azonban bizonytalan.
* Vesszőt, ill. hajtást csak dugványozásra alkalmas növényekről vágjunk. A dugványon 5-10 levél, a hajtás pedig 6-12 cm hosszú legyen. A vágást lehetőleg roncsolásmentesen végezzük.
* Az előkészített dugványokat jól kimosott, keményre nyomott folyami homokba 1 cm mélyen, egymástól 2-5 cm távolságra tűzdeljük. A homok alá tápdús kerti földet is tehetünk. Alacsony szélű ládát vagy cserepet használjunk.
* A dugványok részére elegendő fényt kell biztosítanunk, tűző nap azonban ne érje őket. A levegő legyen párás a gyökeresedésig. A talajt tartsuk mérsékelten nedvesen. Ha a dugvány gyökeret, ill. levelet fejleszt, ültessük át.
ZÖLDOLTÁS
(tudnivalók)
* Zöldoltást a szőlőnél, köszméténél, ribiszke szaporításánál alkalmazunk. Ideje június. Ilyenkor az új hajtások megfelelő hosszúságúak, vastagok, és kissé fásak. Júliusban ne oltsunk, mert az oltás már nem biztos, hogy beérik.
* Az oltáshoz mindig egyező vastagságú oltócsapot és az alanyt használjunk, mert így a szövetek érintkezése tökéletes lesz. Oltócsapnak azok a hajtásrészek a legjobbak, amelyeknek a hónaljhajtásai 3-5 cm hosszúak, rugalmasak.
* Átoltás esetében több hajtást neveljünk, mert csak így tudjuk pótolni az esetlegesen kieső oltásokat.
* Az oltócsap rügye mindig az alany eltávolított rügyének másik oldalára kerüljön. Célszerű árnyékolásról gondoskodni, hogy a nap ne szárítsa ki az oltócsapot.
* Fontos, hogy a sebzési felület hézagmentesen legyen körülzárva. Kötözésre fóliaszalagot használjunk, mert rugalmas és tartós.
* Ha a megeredt hajtások erőteljes növekedésnek indulnak, kötözzük karóhoz őket. Az alany hónalj és egyéb hajtásait pedig távolítsuk el, hogy az oltás jól fejlődjön, a vessző beérjen. Gondoskodjunk a zöldoltás növényvédelméről is.
